Rólunk

A korábbi évadok bemutatói

2012/2013 | 2013/2014 | 2014/2015 | 2015/2016 | 2016/2017 | 2017/2018 | 2018/2019

Sajtómegjelenések az Átriumról és munkájáról

Archív:
• A határok feszegetése nélkül nincs értelme a színházcsinálásnak – Színház, 2016. december
Beindult az Átrium – artiq.hu, 2016. szeptember 13. 
• Magács László: A színház nem futószalag melletti munka – KamaraOnline, 2016. szeptember 5.
„Nyughatatlanok vagyunk” – artnews.hu, 2016. augusztus 30.
„Minden várakozásomat felülmúlta ez az évad!” – szinhaz.hu, 2016. június 3.
Átrium: kísérlet, ami felelősség – Kortárs Online, 2014. október 7.
A Bauhaus szerelmesei – litera.hu, 2014. június 16.
Egyéves az Átrium Film-Színház – valasz.hu, 2013. november 13.
Vége a tízéves kínszenvedésnek – Nyit az Átrium – hvg.hu, 2012. november 23.

ÁTRIUM

Lakóépület és mozi, az Atrium házépitő szövetkezet számára épült Bauhaus stílusban, 1935-36-ban, Kozma Lajos (1884–1948) tervei alapján, az jótékony hatásaként az 1928-as mozgóképforgalmazásról és az 1934-es fővárosi házadómentességről szóló rendeletnek (előbbi a filmgyártást és -forgalmazást kívánta serkenteni, utóbbival az elmaradottabb területek fejlesztését akarta segíteni a városvezetés). Az épület szerkezete az akkor modern és újszerű acélvázzal készült el (tervezte: Enyedi Béla, statikus: Komoly Ottó). A ház alsó két szintjét foglalta el az 1935. november 26-án megnyitott mozi, beépítve a telek udvarát is. Már az akusztikát is úgy alakították ki, hogy az a legmegfelelőbb legyen a hangosfilmek játszásához. Egy színházi teremhez képest is kisebb a terem utózöngése, viszont nem kellett annyira figyelni arra, hogy a színpadtól érkező hang a tér bármely pontjába egyenletesen jusson el, hiszen ezt a hangfalak segítették. A mozi színvilágát a fekete, fehér és narancssárga színek határozták meg, szürkével és vörössel kiegészítve. Jellemző az acél, az üveg, a tükrök használata. Az előcsarnok tükrözi ma is legjobban az eredeti állapotot.  A nézőtérnek viszont az évtizedek átalakításai során jórészt eltűntek az eredeti részletei. A filmszínház a második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. Rövid ideig Teherán néven mulató üzemelt az előcsarnokban, a mozi a helyreállítást követően 1947 elején nyílt meg újra, már Május 1. mozi néven. Ez a név 1990-ig maradt meg, utána átnevezték újra Átrium mozira.  Az 1990-es műemlékjegyzék az Uránia mellett az Átrium mozit említette műemléki védettségű filmszínházként Budapesten. Az Urániát Nemzeti Filmszínházként újították fel és nyitották meg újra, míg Margit körúti párját  2001 februárjában, a 32. Filmszemlét követően bezárták, 65 év szolgálat után. 

Az épület több mint tíz évig volt zárva, egy-egy különleges alkalomra nyitották meg csupán. A fővárostól négy színházszerető magánszemély vette meg az épületet, akik között a meghatározó tulajdonos Lakatos Péter és Csiby Éva. Az egyre pusztuló műemlék mozit használható állapotba hozták, és a bérleti díj mellőzésével átadták öt évre az Angol Nyelvű Színház Alapítványnak. A helyiség Átrium Film-Színház név alatt 2012. november 26-án nyitott meg ismét. A többfunkciós, összművészeti kulturális intézmény, amely koncertnek, filmvetítésnek, performanszoknak, táncnak is helyt adott, de elsődleges tevékenysége a színházi produkciók létrehozása és befogadása lett, önerőből, minimális állami támogatással is jól működik. 2017 augusztusától a THEA Theatre Entertainment & Art Nonprofit Kft. működteti az intézményt, amely innentől – a homlokzaton olvasható felirattal összhangban – Átrium néven működik. A színházi produkciók mellett kortárstánc-előadások, komoly- és könnyűzene, filmvetítések, könyvbemutatók, gyerekműsorok is helyet kapnak a programok között, és a repertoár részét képezi egy kiemelkedően rangos ifjúsági színházi választék is. Az Átrium színházi profilja szórakoztató, de a társadalmi problémákra, a bennünket körülvevő világra érzékeny, problémafelvető előadások bemutatása. A galéria kortárs képzőművészeti kiállítóhelyként működik. A külföldi, illetve idegen nyelvet tanuló/beszélő látogatók angol nyelvű előadásokkal is találkozhatnak. Az art deco stílusú előtérben kialakított Átrium Bisztró reggeltől estig várja a vendégeket.

Az Átrium történetéről: Merkl Márta: Az Átrium-ház

 

MENTŐCSÓNAK

A Mentőcsónak Egység 2014-ben kezdte meg működését, a Szputnyik Hajózási Társaságon belül. A Mentőcsónak programjaiban aktuális társadalmi kérdéseket vizsgálunk. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű csoportokkal szembeni előítéletességet színházi eszközök segítségével is csökkentsük, s így a toleranciát és a szolidaritást erősítsük nézőinkben, különösen a fiatalokban. 

Minden előadás esetében új kortárs magyar drámai szövegek születnek, amelyek a hazai társadalmi feszültségekre reagálnak, hol interaktív, új színházi formákat kutatva, hol pedig klasszikus színházi keretek között. Egyik formai újításunk az interaktív színházi társasjáték műfajának megteremtése, amely eddig ismeretlen volt itthon, és külföldről is érdeklődés kíséri. Különösen innovatív forma, amely interaktív helyzetekben személyes döntések meghozatalára sarkallja a résztvevőket, ezáltal a saját élményűséget erősíti. A műfaj első példája a Szociopoly című előadás. Hiszünk benne, hogy ez a tevékenység, a nézők ilyen formán történő megszólítása hosszútávon társadalomformáló erővel is bírhat.