Újra műsoron az Átriumban a II. Edward


...
fotó: Posztós János

Újra műsoron az Átriumban a II. Edward

Sokak kívánsága teljesül, amikor november 18-án és 19-én két alkalommal újra műsorra tűzi az Átrium Christopher Marlowe II. Edward című előadását. Az Alföldi Róbert rendezte előadás, amelynek címszerepében Fekete Ernő látható, számos kritikusdíj-jelölést kapott az elmúlt évadban.

A Shakespeare-rel egy évben született Christopher Marlowe-t Shakespeare elődjének, úttörőjének tekinti az angol irodalomtörténet. Shakespeare mint színpadi szerző abban az évben indult, amelyben Marlowe tragikusan elhunyt. Hatása azonban mindvégig kimutatható a legnagyobb drámaíró művein. A drámaszerkesztési forma, amelyet Shakespeare a legmagasabb színvonalra emelt, Marlowe-tól eredeztethető, tehát a II. Edward tulajdonképpen Shakespeare királydrámáinak műfaji előképeként értelmezhető.

A II. Edward két karrier és két bukás története. II. Edward király (Fekete Ernő) trónra lépésekor visszahívja udvarába Piers Gavestont, kegyencét és barátját, szeretőjét (Patkós Márton). Az ország nagyjai elviselhetetlennek ítélik a helyzetet, és elérik, hogy a „felkapaszkodott franciát” elfogják és megöljék. A férjétől elhidegült Izabella királyné (Radnay Csilla) a király ellenlábasát, Mortimert (Makranczi Zalán) veszi maga mellé, aki nemcsak lemondatja trónjáról az időközben másik fiú, Spencer (Medveczky Balázs) szerelmével vigasztalódó királyt, de méltatlan körülmények közé kényszerítve megöleti. A hatalmat átvevő trónörökös, III. Edward azonnal kivégezteti Mortimert, és levágott fejét apja ravatalára helyezi.

„A majdnem három órás előadás egy kis színpadon, mindenféle különösebb díszlet nélkül, csupán néhány kellék felhasználásával játszódik, ezzel is bebizonyítva, hogy zseniális színészi játékokon kívül nincs is igazán szükség semmi másra. A szereplők mellett jelentős szerepet kapnak a zenészek is, akik rendhagyó módon kapcsolódnak a darabba. Hol meghúzódva, szinte láthatatlanul, a háttérből kísérik zenével a darabot, hol szereplőként egy-egy mondat erejéig annak részévé is válnak. Miért érdemes látni az előadást? Azért, mert az 1300-as években játszódó II. Edward drámája olyan kérdéseket és témákat feszeget, amelyek a mai napig komoly ellentéteket szülnek az emberek között. Befolyásolja-e egy ország életét egy hatalmon lévő személy magánélete és szerelme, s ha igen, hogyan? Milyen mélyreható konfliktusokat okozhat mindez? Kell-e, lehet-e a munka és a magánélet között a határt meghúznunk?” – foglalta össze benyomásait a premier után Barna Borbála.

„A II. Edwardban az Átrium Film-Színház színpadán egyszerűen csak két ember szerelmes egymásba, és más, kisstílű, felbőszült emberek ezért meg akarják büntetni őket. Amitől a király, érthetően, ha nem is jogosan, szintén egyre kisstílűbbé és felbőszültebbé válik, mintegy mellesleg ízelítőt adva abból, az állampolgárok életét meghatározó döntések meghozásakor hányadik helyen áll is a rangsorban a közjó, és hányadik helyen az egyéni érdek” – összegzi az előadást Kovács Bálint.

A címszereplő alakítását így elemzi Jászay Tamás: „Banális lesz, amit mondok, de II. Edward Fekete Ernő monumentális alakításában egyszerűen szerelmes, és pont. Igen, egy fiúba, aztán meg egy másikba, van ilyen, jobb lenne elfogadni, mert ha nem – és itt gondoljunk a nyílt színi aktust öklendezve-köpködve-fintorogva, de azért az ujjaik között kukucskálva végignéző urak képmutató viselkedésére –, akkor a király iszonyú haragra gerjedve esküszik bosszút. És nem csak esküszik rá, de tesz is érte rendesen: fejek hullanak, csapódnak a Tower cellájának rácsos ajtajai, ha nem is milliók, de tucatnyian vesznek el egy miatt. Fekete pompás Edward-alakításának szerves része a még nem leari szakálla, a ruganyos fiútestekre vetett egyszerre kéjsóvár és őszinte szerelmet mutató pillantásai. Egy-egy huncut féltekintet és szemvillanás azért jut a nézőknek, vagyis az udvari léhűtőknek, Anglia urainak is: Edward viselkedése szándékosan kihívó. Viselkedésében van valami végtelenül infantilis, teszteli a környezetét, hogy meddig mehet el, de mindezt úgy, hogy tudja, az utolsó szó az övé lesz.”

Az előadás főbb szerepeiben az említettek mellett Jordán Tamás, Gyabronka József, Mihályfi Balázs, Szatory Dávid, Fábián Szabolcs és Sztarenki Dóra látható, a díszletet és a jelmezt Tihanyi Ildi tervezte. Jegyek az Átriumban, illetve az atrium.jegy.hu oldalon kaphatók.

Online jegyvásárlás