Scherer Péter: „… esetleg a színészettel kezdenem kell valamit”


...
fotó: Lakatos Péter / Semmi konferencia

Scherer Péter: „… esetleg a színészettel kezdenem kell valamit”

A Kiscsillag zenekar és Földes Eszter közös koncertszínházi produkciójában, a Semmi konferenciában minden szerepet egymaga kelt életre. Az Így szerettek ők felolvasószínházi sorozatban Karinthy Frigyest eleveníti meg az író szerelmiháromszög-történetében Böhm Arankával és Déry Tiborral.

– Műfajilag újdonságnak számít a pályádon az élő rockzenével párosított mesemondás. Hogyan találtatok egymásra Lovasi Andrással és a Kiscsillag zenekarral?

– Lovasival még Jancsó Miklósnál forgattunk együtt. Néhány éve említette, hogy csinálhatnánk egyszer egy közös színházi koncertet. Aztán Földes Eszterrel közösen megírták a Semmi konferenciát, a Kiscsillaggal pedig a zeneszámokat. Tavasszal felkértek a kamaraszínházi változatra, de akkor éppen nem értem rá. Földes Eszter szereplésével lement belőle néhány előadás a Klebelsberg Kúriában. Én is láttam, és csodálatos ötletnek tartottam ezt a szép mesét, amit hívhatunk megzenésített, dramatizált monológnak is. A Semmi konferenciának komoly története van egy 11 éves kisfiúról, Petiről, akinek az anyukája mindig szomorú, egy titok nyomja a szívét. Amikor rákérdez, hogy mi a baja, azt feleli: semmi. A kisfiú meghallja, hogy a szomszéd valami konferenciára megy, és a hajléktalan barátja segítségével kitalálja, hogy rendezzenek egy konferenciát a semmi szakértőivel. Így legalább megtudja, hogy mi az a semmi, amitől a mamája szomorú, és akkor talán újra meggyógyul és jókedvű lesz.

– Milyen játékötleteket talált ki Földes Eszter a Kiscsillag zenei blokkok idejére?

– A Semmi konferencia a Kiscsillag és Lovasi egész életművéhez hasonlóan elképesztően igényes mind szövegileg, mind zeneileg. Eszterrel a Válótársakban és a Mindenből egy van tévés improvizációs játékban dolgoztam korábban. Remek ötlet a részéről például az, hogy a zenei blokk alatt bábozok majd, ami kivetítővel megy. Legyártattak Márkus Sándor bábtervezővel egy hatalmas bohócnadrágot, amibe ezernyi dolog lesz beleszerelve. Látványvilágában is ígéretesnek mondható ez a dramatizált koncert.

– A szegedi REÖK után az Átriumban lesz látható az Így szerettek ők Karinthy- felolvasóestje január 7-én. Miben jelent mást az egyetemhez képest jóval nagyobb színházi közeg?

– A felolvasószínház speciális műfaj, meg kell találnia a közönségét. Nem gondolom, hogy ugyanazok nézik majd, mint akik amúgy az Átrium előadásaira járnak. Szerintem az irodalom iránt komolyabban érdeklődőket szólítja meg. Azokat, akik kíváncsiak a magyar irodalomnak ezekre a rejtett kis gyöngyszemeire. Nyáry Krisztián Így szerettek ők című kötete óta divatos azzal foglalkozni, hogy milyen arcok húzódnak meg az irodalom színfalai mögött. Magyarországon ún. műközpontú oktatás folyik, a nagy versek, drámák, regények alapján elemzik az írókat, a költőket. Van egy ifjúsági előadásom, ami Ady és Petőfi életét dolgozza fel. Amikor Adyval kezdtem el foglalkozni, rájöttem, hogy a Párizsban járt az ősz című versét valószínűleg két nappal azután írta, hogy kiderült, szifilisze van, és meg fog halni. És ez teljesen más kontextusba helyezte az egészet. Karinthyra ugyanez érvényes.

– Milyen újdonságokat tartogatott számodra Karinthy kölcsönös megcsalásokon alapuló, se vele, se nélküle-kapcsolata második feleségével, Böhm Arankával?

– Tudtam erről a történetről, de a részletei ismeretlenek voltak számomra. A Karinthy felolvasószínházi estet Réczei Tamás levelezésekből, a magánéletéhez kapcsolódó irodalmi művekből, más írók által lejegyzett történetekből szerkesztette. Szerepel benne például az, hogy Böhm Aranka valamilyen híres íróval akart „bepasizni”, betelefonált a Nyugat szerkesztőségébe, Szép Ernőt kereste, azt mondták, nincs ott, de ha mással is beéri, ott van Karinthy Frigyes. Legendának is izgalmas, hogy így kezdődött a szerelmük. A kedvenc részem a felolvasószínházi estből Karinthy és Kosztolányi beszélgetése Karinthy agytumoráról. Ez a tumor nagyon komoly dolog, érdemes komolyan venni, állapítja meg Karinthy. Mire Kosztolányi megjegyzi, hogy jóindulatú. Erre Karinthy azt mondja neki: „Dezsőkém, nekem az a tumor, amelyik jóindulatú, az nem is jelentkezik. Szerintem bele fogok halni, de nincs semmi baj, mert felkerülök a mennybe, és ott Jézus Krisztus azonnal átadja nekem a helyét. Feláll majd az Úr jobbjáról, és azt mondja, ez az ember még nálam is többet szenvedett, mert Böhm Aranka férje volt.”

– Milyen a viszonyod Karinthyhoz, az íróhoz?

– Mély és soha el nem múló közöm van hozzá. Ötödikes általános koromban, amikor még semmiféle színházi ambícióm nem volt, a magyartanár a kezembe adta a Földrajzóra 2852-ben című novelláját. Valamit látott bennem, mert azt tanácsolta, hogy induljak el az iskolai Ki mit tud?-on, amit meg is nyertem. Aztán a városi Ki mit tud?-on is indultam felsős kategóriában, amit szintén megnyertem. A következő három évben megint Karinthy-novellával indultam, és mindegyiket megnyertem. Ez ültette el a kisagyamba, hogy esetleg a színészettel kezdenem kell valamit.

Szentgyörgyi Rita

Jegyvásárlás a Semmi konferenciára
Jegyvásárlás az Így szerettek őkre