Energikus, egzaltált, szélsőségekben tobzódó alakításainak sorát gazdagítja az Átriumban készülő A Krakken művelet papnőjének, alvilági feleségének és Expo-küldöttjének hármas szerepében.

– Nem ez az első találkozásod Bodó Viktor világával. Úgy fogalmaztál vele kapcsolatban, hogy imádod, ahogy a szabadságról gondolkodik.
– Háromszor dolgoztam Viktorral, egyszer a partnereként, kétszer rendezett. Schilling Árpád csodálatos Baal előadásában az anyját alakítottam. Aztán a Holt lelkek rendezésében, majd a szputnyikos Bérháztörténetekben „nem akármilyen” nőket játszatott velem. Az utóbbihoz van egy sztorim. Vasárnap délelőtt csengett a telefon, Bodó hívott, hogy ráérek-e még aznap. Kellett neki egy jelenet a már futó előadásba. Így kerültem be a Bérháztörténetekbe. Gyermeki játékkedv jellemzi Bodót. Bátran, szabadon fogalmaz. Már fiatal rendezőként is rengeteg tudása volt arról, hogy mitől lesz igaz egy jelenet technikailag, mozgásilag, hangilag, hatás szempontjából.

– Színészileg nagy váltásokat igényel, hogy egy előadáson belül három karaktert kell megformálnod.– Szeretnék hiteles és jó lenne mindhárom szerepben. Az egyik egy idegen nyelven beszélő „félelmetes” papnő, aki sámánként tisztítja a teret, a Krakken nevű homokvihart akarja megállítani. A másik a kulturális Expo küldöttje, a harmadik egy igen kétes figura, Uli Retek társa, akit Molnár Piroska játszik. Úgy mutat be, mint a húgát, a munkatársát, a szerelmét.

– Milyen kihívást jelent számodra a Mózsik Imre kitalált sarntrölli kamunyelven játszani?
– A legnagyobb problémát az jelenti, hogy furcsa egy nyelv, semmihez nem hasonlítható, bár mégis mintha sok nyelvre emlékeztetne. Picit tudok németül, valamelyest románul és oroszul, de ebben az esetben ez inkább akadály, mint segítség. Rengeteget tanulom a szöveget. Ha eltérek tőle, rögtön hallatszik, hogy halandzsa. Van egy jelenet, amikor helyeslés gyanánt azt kell mondani, hogy böt, böt, de a jobb hangzás miatt az egyik próbán azt mondtam, hogy böd, böd. Mire Piroska rögtön rám szólt, Katikám, ne haragudj, de ez böt, böt, mert nekünk a végszó az egyetlen támpontunk.

– Milyen meglepetéseket tartogat a próbafolyamat?
– Egy lepusztult, elhagyott gyártelep belsejében játszódik a történet, amihez Bodó mindenféle zenéket használ a technótól a rapen át Kalaf áriájáig. Az általa kitalált vízióban működünk mi, színészek. Külön öröm számomra, hogy két kaposvári színészbarátommal, Lugosi Györggyel és Némedi Árpáddal együtt próbálok, ami olyan érzést kelt bennem, mintha hazamennék a családomhoz. Élvezem, ahogy a fiatalok dolgoznak, egytől egyig. Megesik, hogy gyanútlanul az hiszik, nincs éppen semmi dolguk a színpadon, mire Viktor azt kéri, gyere be, verd a fejed a vasba, gurulj át a székre és állj le, mire a másik megszólal. Akrobatának, Chaplinnek és nagyon felkészültnek kell lenni egyszerre. Tőlem szerencsére nem kér fizikailag megterhelő dolgokat, mert már nem is tudnám őket teljesíteni.

– Azontúl, hogy A Krakken művelet egy szürreális mese az emberek működéséről vészhelyzetekben, milyen tanulságokkal szolgál?
– Tiszta, fájdalmasan szép a szövege, olyan igazságokat rejt magában, ami megfelel az én igazságomnak. Azzal együtt, hogy csúnyábban beszélünk, mint az életben. Nem akarok abba a hibába esni, hogy azt mondjam, tipikus tükröt tart a mai kornak, de lényegében ez a véleményem. Felületesek, nagyképűek, sok mindenben érzéketlenek, durvák, képzetlenek és tudatlanok vagyunk. Ennek a tünetei pontosan benne vannak a darabban, persze megemelve, ahogy azt a színházban kell.

Szentgyörgyi Rita

-------------------------------------------

A Krakken művelet bemutatójára március 3-án kerül sor az Átriumban.
További előadások: március 15-én és 16-án.
További információk: https://atrium.hu/eloadasok/a-krakken-muvelet
Online jegyvásárlás: atrium.jegy.hu