Horányi Juli: „Úgy érzem, rokonlelkek vagyunk”


...

Horányi Juli: „Úgy érzem, rokonlelkek vagyunk”

A minőségi popzene énekesnő-dalszerző eredetileg is az Átriumba szánta különleges koncertszínházi estjét, a Cserháti Zsuzsa életét és dalait megelevenítő Boldogság...-ot. Nyáron már volt egy előbemutató az előadásból az Esztergomi Várszínházban, ahol mellesleg utoljára hallhatta a közönség élőben az aranytorkú énekesnőt.

– Cserháti Zsuzsa a mainstream sláger vonalat képviselte, míg te az alternatívabb popzenét. Alkatilag is nagyon eltértek egymástól. Mi a közös pont kettőtök között?
– Az érzékeny, alkotó ember oldaláról tudom megfogni a személyiségét. Zsuzsa elképesztő szenvedéllyel énekelt, a zene, az éneklés, az előadás volt az élete, ebben nagyon hasonlítunk. Úgy érzem, rokon lelkek vagyunk. Nem akarom utánozni őt, Horányi Juliként énekelem a dalait. Az esztergomi előadás után többen mondták, hogy ugyanazt az élményt kapják, mint amikor őt hallgatták. És ez nagy elismerés, azt jelenti, hogy méltó módon emlékezve tudom előadni a dalait, magamat is beleadva.

– Honnan jött az ötlet, hogy dokumentarista koncertszínházi formában dolgozzátok fel Cserháti Zsuzsa élettörténetét?
– Kamaszkorom óta nagy rajongója és tisztelője vagyok Cserháti Zsuzsának. Egyszer még személyesen is találkoztam vele, 2002-ben, az Esztergomi Várszínházban adott koncertje után. Az volt az utolsó fellépése. Rendkívül izgalmas, szomorú és megható az élettörténete, szinte filmvászonra, színházi előadásba kívánkozik. Csodálkoztam is, hogy miért nem készült még színpadi feldolgozás az életéből. Régi vágyam teljesült a Boldogság... című előadással. Kerülni akartuk a fiktív történetet. Több hónapos anyaggyűjtést végeztünk alkotótársammal, Dénes Viktor rendezővel korabeli újságcikkekből, interjúkból, archív tévéfelvételekből. Barátokkal, ismerősökkel, rokonokkal beszélgettünk. Igyekeztünk mindenkitől újabb és újabb információmorzsákat összeszedni.

– Hogyan találtatok egymásra a rendezővel és a két színésszel, Märcz Fruzsinával és Ágoston Péterrel?
– Fruzsinát még Kaposvárról ismerem, egy évfolyamban tanultunk az egyetemen, ő színészetet, én meg látványtervezést. Viktor eredetileg színész, egy időben voltak a miskolci társulatnál Fruzsinával. Péter a Magyar Színházban játszik, tehetséges fiatal színész.

– Milyen kép rajzolódott ki benned a Cserháti fiával, kollégáival, ismerőseivel folytatott beszélgetésekből?
– Különböző véleményeket hallottam róla, mindenki nagyon másként élte meg a vele való kapcsolatát. Elég hullámzó, váltakozó hangulatú ember lehetett. A nagyfokú érzékenysége miatt nem igazán találta a helyét a szakmában. Semmi nem úgy alakult, ahogy szerette volna, és ebbe nagyon belekeseredett. Fájdalmasnak, dühítőnek tartom, hogy amíg élt, nem kezelték őt a maga helyén. Egy ilyen kaliberű énekesnő tizenöt évig arra kényszerült, hogy b vagy c kategóriás művészként kis klubokban énekeljen, miközben tudta, hogy arénaméretű koncerttermek színpadára született. Reálisnak érzem, hogy ebbe bele lehet betegedni. Én magam is a zeneiparban próbálok érvényesülni. Azt látom, hogy hiába teltek el évtizedek azóta, amióta Zsuzsa a pályán volt, egy mai énekesnek ugyanolyan nehézségekkel, akadályokkal kell megküzdenie. Furcsa jelenség, hogy ki miért lesz sikeres, vagy miért nincs éppen a helyén, holott sokkal többre alkalmas.

– A koncertek mellett tervezel hasonló színházi produkciókat a jövőben?
– Nincs olyan vágyam, hogy előadóesteket csináljak, a színészet irányába sem szeretnék elmenni. Színházi vonalon talán musicalekben tudnám elképzelni magam.

– A díszlet- és jelmeztervezés teljesen a perifériára szorult az éneklés mellett?
– Kisebb munkákat azért vállalok. Jelenleg ismét Dénes Viktorral dolgozunk együtt a következő rendezésén, A kis hercegen. Én tervezem az előadás díszletét-jelmezeit sőt, mivel egy zenés mesejátékról van szó, a dalok megalkotásában is részt veszek Csordás Gáborral, akivel már sok dalt írtunk együtt. Most egy új zeneszolgáltató céget szeretnénk alapítani, a Dirty Fox Musicot, ami kifejezetten színházi és filmes produkciók zenéinek létrehozásával foglalkozik. Ilyen formában ez lesz az első hivatalos munkánk.

Szentgyörgyi Rita

A Boldogság… című előadás budapesti bemutatójára november 15-én kerül sor az Átriumban.

Jegyvásárlás