Herczeg Adrienn–Hevér Gábor: „A lelkünk mélyén nem vagyunk pc-k”


...
fotó: Mészáros Csaba

Herczeg Adrienn–Hevér Gábor: „A lelkünk mélyén nem vagyunk pc-k”

Váratlan sérelmek, dühök, indulatok törnek felszínre Yasmina Reza világhírű színdarabjában, Az öldöklés istenében. A Herczeg Adrienn–Hevér Gábor színészpáros alakítja az Houillé házaspárt, akiknek a fiát bántalmazta a Reille házaspár fia. Feszültség, fekete humor, szélsőséges érzelmek bizarr játéka az Átriumban. 

– Milyennek látjátok ezt a házaspárbajt, amely francia polgári közegben játszódik ugyan, de bárhol érvényes lehet?

Hevér Gábor (HG): Ebben a politikailag korrekt világban mindent meg lehet beszélni és mindent meg is kell beszélni, ehhez képest kiderül, hogy a lelkünk mélyén nem vagyunk pc-k, hiába akarjuk mutatni, csak hazudjuk magunknak. A politikai korrektség nagy meló, akárcsak az elfogadás. Az én karakterem kerek perec állítja, hogy gyűlöli a hörcsögöket. Amikor a szemére vetik, hogy lehet ezt a szegény kis állatot kirakni a kanálisba, akkor meg ő nem érti, hogy miért is ne lehetne. Az öldöklés istenében felfeslik egy csomó párkapcsolaton belüli probléma, már csak a két házaspár közti társadalmi különbségek miatt is. Adriennel a szegényebb házaspárt alakítjuk, míg Péterfy Bori és Szikszai Rémusz a menő ügyvéd és válságtanácsadó házaspárt.

Herczeg Adrienn (HA): Mindannyian szülők vagyunk, úgyhogy van kellő tapasztalatunk arról, hogy milyen az, amikor különféle atrocitás éri a gyerekünket az iskolában vagy az óvodában. Nyilván meg kell tudni beszélni a problémákat, de a darab kapcsán eszembe jut, hogy amikor gyerek voltam, a szüleink nem a fejünk felett beszélték meg a konfliktusainkat, hanem mi magunk oldottuk meg azokat a játszótéren, a patakparton. Ma szeretünk mindent „higgadt felnőttek” módjára tisztázni, átbeszélni, holott a gyerekek két perc alatt tovább tudnak lépni a problémán mindenféle sérelem nélkül. Mi szülők gondoljuk azt, hogy maradandó sérülést okozunk, ha nem oldunk meg számukra mindent. Ez is a saját lelkünk megnyugtatására szolgál. Elég önző, nem?

HG: Némi áthallást érzek a Nem félünk a farkastól című drámával. Valószínűleg házassági válságban van mindkét házaspár. Azért jöttek össze, hogy lerendezzék a gyerekeik életét. A jól menő ügyvéd apa folyamatosan telefonál, egy fontos ügyet intéz, máskülönben sok pénzt veszítene, és felelős családapaként ezt nem engedheti meg magának. Ehhez képest kevésbé tartja fontosnak, hogy a gyereke kiverte a másik házaspár gyerekének a fogát. Az öldöklés istene szőrmentén érinti azt a témát, hogy a mai világban mire neveld a gyerekedet. Arra, hogy mindig szépen, alázatosan hajtson fejet, vagy vegye el a másiktól a labdáját. Az erkölcsiség többnyire azt diktálja, hogy arra tanítsd a gyerekedet, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel.

– A játék során mind a négyen kénytelenek szembesülni életük és a gyereknevelés csődjével?

HA: Szerintem nem, hiszen mindannyian meg vannak győződve, hogy ahogy ők nevelik, az a helyes. Talán ott a differencia, hogy ki milyen elveket vall a nevelésben. Sőt, a darabban azt is tudom, hogy az az egyetlen létező elv, amit én, Véronique képviselek.

– Véronique és Michel kapcsolatában milyen jelentősége van annak, hogy a férfi egy gyakorlatias ember, kereskedő, míg a nő tűnik kettejük közül a dominánsabbnak a maga világmegmentő szándékaival?

HA: Véronique egy dologban domináns, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, amíg nem kerül erkölcsi fölénybe. És azt várja, hogy ezt mindenki elismerje neki.

HG: Az egy nagy kérdés, főleg manapság, hogy ki a dominánsabb egy családban. Az, aki mélyen kulturált, olvasott, és meg akarja menteni az afrikai gyerekeket, ezért különböző alapítványokban ingyenes munkát végez, vagy az, aki elad negyven vécécsészét, és temérdek eurót hoz haza a családnak.

– A felnőttek agressziója, feszültségei a gyerekek közötti inzultusokban öltenek testet. Többek között erről is szól Yasmina Reza darabja?

HA: Kissé látleletes képet fest rólunk, de amióta világ a világ, a gyerekek automatikusan válogatott hülyeségeket csinálnak. Számomra sokkal inkább arról szól ez a darab, hogy miként válik a társadalom műmájer „beszéljük meg” jellegűvé. Mindenből megpróbálunk nagyon okosan, értelemmel kijönni. Szerintem ez nem mindig sikerül, van amikor bizonyos dolgokat el kell engedni.

– Mire asszociáltok az öldöklés istene kapcsán?

HG: A másik apa, Alain mondja a darabban, hogy ő bírja az öldöklés istenét. Egymás eltiprására, elpusztítására, a hatalomra asszociálok.

HA: Nekem kicsit a szemet szemért, a fogat fogért ugrik be. Érdekes módon nálunk most lett aktuális kérdéssé, hogy kulturáltan megbeszéljük, hogy miért ütötte ki a gyerekem a gyereked fogát. Eddig ez nem volt jellemző a magyar társadalomra, több problémamegoldást mertünk bízni a gyerekeinkre.

Szentgyörgyi Rita

Az öldöklés istene főpróbájára minden jegy elkelt már, a bemutatóra április 7-én este fél 8-kor kerül sor az Átriumban.
Jegyvásárlás, bővebb információ: https://atrium.hu/eloadasok/az-oldokles-istene