Beköltözők? Menekültek? – A vagonlakók elmondatlan története a TUDTA? második részében


...

Beköltözők? Menekültek? – A vagonlakók elmondatlan története a TUDTA? második részében

„Rájöttem, hogy mennyi mindent nem tudunk, hogy hogyan és miként történt velünk itt a magyar történelemben.
Különösen a XX. századi magyar történelemben. A tényeket.
És régóta azt gondolom, hogy ha tisztában lennénk önmagunkkal, akkor az segítene abban is, hogy ma hogyan és miként élünk egymással.”
(Alföldi Róbert)

Az I. világháború hadműveleteinek lezárulását követően egyrészt a megszálló antant csapatok elől, majd a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elcsatolt területekről 1916 és 1924 között többszázezren menekültek a trianoni Magyarország területére. Ezek az emberek, ha nem volt, aki befogadja őket, évekig laktak a pályaudvarokon vagonokban, a korabeli köznyelv „vagonlakókként” emlegette őket. A jelenséget 1924-re sikerült felszámolni hatósági lakásépítési akciók segítségével. A magyarok Magyarországra bevándorlásának jelenségét a hatalom adminisztratív eszközökkel szüntette meg. A nyilvánosság lassan elfelejtette a menekültek ügyét, akik – néhány határozott kontúrral rendelkező csoport (például a szepesiek vagy a székelyek) kivételével – nem tudták magukat megjeleníteni a nyilvánosságban. Ügyüket nem karolta fel a kormányzat, az anyaországiak jelentős része versenytársat sejdített bennük. A távozás önigazolásra, identitásuk újrameghatározására kényszerítette őket. A magyar társadalom mindezzel együtt mégis integrálta ezt a jelentős részben középosztályi tömeget. Ennyiben a beilleszkedésük sikeres volt. A siker ára azonban a hallgatás lett: a világháború utáni magyar menekülés története elmondatlan történet.

Ezt a történetet kísérli meg felvázolni Ablonczy Balázs történész Az ismeretlen Trianon – Menekültek című tanulmányában, amelyet Alföldi Róbert olvas fel 2021. március 20-án délután 5 órakor az Átrium Youtube-csatornáján, podcast-verzió a Spotify-on.

A TUDTA? sorozat epizódjainak megtekintése ingyenes. A produkció nem valósulhatna meg az Átrium Mecénásai, székfoglalói és más támogatói, különösen Budapest Főváros Önkormányzata és a II. kerületi önkormányzat támogatása nélkül, ezúton is köszönet érte! Ugyancsak köszönet a szerzőnek, Ablonczy Balázsnak, aki hozzájárult tanulmányának felhasználásához.